Kategóriák
 
 
 
 
 
2020.03.18 [18:29]
5 primitív főzési módszer, amelyek még manapság is megmenthetik életét

Biztosan egyetértünk abban, hogy ősidők óta az emberek találékonyak voltak, és csak azt használták, amit a természet adott nekik. Vessen egy pillantást a korábban alkalmazott főzési módszerekre, amelyek továbbra is segíthetnek abban, hogy ma ne éhezzünk akár kedvezőtlen körülmények között.

Biztosan egyetértünk abban, hogy ősidők óta az emberek találékonyak voltak, és csak azt használták, amit a természet adott nekik. Nem volt serpenyőjük, fazekuk vagy tűzhely, mégis túléltek. Az egész a tűz felfedezésével kezdődött, és eljutottunk oda, hogy  el sem tudnánk képzelni mindennapjainkat a konyhai eszközök nélkül, mint a kések, kanalak, edények, sőt akár a konyhai robotok, amelyek megkönnyítik munkánkat, de el is távolítanak minket az ételkészítés képzeletétől. De ez nem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk ezt a tényt, éppen ellenkezőleg, folyamatosan fejlesztenünk kell főzési technikánkat, mert előfordulhatnak olyan váratlan helyzetek is, amelyeknél ezt hasznát vesszük.  

Akár kempingezik, akár vészhelyzetben van, ezt az öt primitív főzési módszert, még ma meg kell ismernie.


1. Szénen való főzés, levelek ségítségével

Ez nagyon hasonló módszer az étel fóliában történő elkészítéséhez, azaz alumínium fóliában. A különbség azonban az, hogy ehető leveleket fogunk használni az alumínium fólia helyett.

Először el kell készítenünk egy lassú tüzet, majd azt el kell oltanunk. Ezzel forró parazsat hozunk létre, amelyre szenet rakunk. A szénnek forrónak kell lennie, de nem szabad égnie.

Miközben a szén melegszik, keresünk néhány nagyon nagy levelet, amelyet az élelmiszer csomagolására fogunk használni. Ne felejtse el, hogy a leveleknek elég nagynak kell lenniük az elkészített étel becsomagolásához, de ártalmatlanoknak is kell lenniük, tehát csak azokat a leveleket szedjük, amelyeket ismerünk.

A bojtorján levele egy nagyon gyakori és jó példa. Ezek a levelek valóban nagyok és rugalmasak, tehát ideálisak az ízletes és lédús ételek elkészítésére.

Javasoljuk: miután megtaláltuk a megfelelő leveleket, hogy keressünk megfelelő rugalmas gyökereket, vesszőket  amelyekkel a levelekbe már becsomagolt ételeket rögzíteni tudjuk.

Ha az ételt becsomagoltuk a levelekbe, és a szén már forró, helyezzük az ételt a szénre. Bot segítségével tegye a forró szenet az étel tetejére, hogy mindkét oldalról jól átsüljön. Természetesen gyakrabban cseréljük ki a felső széndarabot, hogy megakadályozzuk a szén kihűlését.


2. Grillezés tűzön

Ami az étel grillezését illeti, ez a módszer nem nagyon  különbözik a konyhai sütőben történő sütéstől.

Az egyetlen különbség az, hogy nem talál olyan serpenyőt amelyet használhat a tűz fölötti sütéshez. Így tehát el kell készítenie valamilyen szerkezetet, amely képes az ételt a tűz felett tartani anélkül, hogy beleesne a parázsba.

Természetesen ehhez is van megoldás szilárd nyír- és fűzfa vesszők formájában, ezek használhatók nyílt tűzön történő grillezéshez, mert rugalmasak és a rugalmasság kulcsfontosságú ebben az esetben, hogy úgymond ''természetes serpenyőt'' hozzunk létre.

Hogyan is kezdjünk hozzá? A koszorú készítésével kezdjük úgy, hogy egy hosszabb fadarabot oválisra hajlítunk, majd az ovális végét keresztezzük. A koszorút úgy fejezzük be, hogy az alsó keresztet rugalmas vesszőkkel  kötjük össze (a végső koszorú D alakú lesz). Kicsi gallyakkal szövjük át az ovális alap koszorút, hagyjuk, hogy a gallyak  kinyúljanak a jó rugalmasság érdekében. Ezután, ha azt akarjuk, hogy a ''természetes serpenyő'' még stabilabb legyen, rakjunk hozzá még egy pár gallyacskát. Ez így támaszként fog szolgálni az ételnek, és ha elég praktikus vagy, akkor lehetővé teszi a fa fel-le mozgatását is, hogy ráférjen a meghatározott ételekre.

Ha készen van a ''természetes serpenyő'', csak tegye rá az elkészíteni kívánt ételt. Halak elkészítésekor ezt megoldhatjuk úgy, hogy két egyenletesen vágott halfelületet egy darab fára helyezünk, és fokozatosan forgatjuk. Az étel készítésének ideje alatt néhány centiméterre tartjuk a serpenyőt a láng felett, hogy ne égesse el az ételt, és olyan szinten tartsuk, hogy az étel ne essen le.


3. Főzés forró kövön

Tudja, mi a természetes alternatívája a teflon serpenyőben történő főzésnek? Igen, a forró kövön történő főzés.

Ha sima felületet használunk, például egy szikla darabot, akkor csak annyit kell tenni, hogy felmelegíti egy tűzön, ráteszi az ételt és azt felmelegíti.  Győződjön meg arról, hogy a kő száraz, akkor gyorsabban felmelegszik, és legalább egy egyenes oldalall rendelkezik, hogy az étel ne essen le.

Megtisztítjuk a követ, leporoljuk vagy törlőkendővel át töröljük, és megbizonyosodunk arról, hogy vastagabb-e, mint egy hüvelyk, hogy ne repedjen meg, ha 100 ° C felett magas hőmérsékletre hevítjük.

Kétféle módon főzhetünk egy kövön. Vagy felhasználhatunk egy kisebb követ, egy adag étel ekészítéséhez, vagy sok kisebb követ amelyeket elhelyezünk a parázson, így nagyobb mennyiségű ételt készíthetünk el. Ha több kisebb követ akarunk használni, akkor legalább egy órán át hagyjuk a köveket felmelegedni.  

Amint a kő forró, tegyük rá az ételt, és várjuk meg, amíg elkészül - a sütési idő attól függ, hogy mit főzünk. Az ételt főzés után ne távolítsuk el a kőről, hanem hagyjuk rajta, és használjuk tálként vagy tányérként. Amíg a kő lehűl az kb. fél óra, így addig is melegen tartja az ételet.



4. Főzés gőz medencében

A gőzön való főzés a vadon élő túlélés főzésének egyik formája, amelyet évszázadok óta használnak. Először az ételt  nagy levelekbe csomagoljuk, csakúgy, mint a szénen való főzésnél, azzal a különbséggel, hogy szükségünk van egy olyan helyre, ahol elég nagy gödröt tudunk ásni, hogy a szén és az étel is beleférjen.

A gödör ásásakor ügyeljen arra, hogy legalább 30 - 60 cm mélységű gödröt ássunk. Ez elegendő az étel elhelyezéséhez, de ügyeljen arra, hogy főzés közben a gőz ne kerüljön ki. A gödör ásása után igazítsa annak alsó részét a szénhez. 

A szenet, akárcsak a szénen való főzésekor, elkészítjük és megvárjuk míg felforrósodik és aztán eloltjuk. Ezután az ételt a szénre tesszük, és befedjük a kiásott földdel.  Hagyja az ételt legalább néhány órán keresztül főni majd azt követően kiássuk az ételt!



5. Főzés nyárson

Természetesen egyetértünk abban, hogy az étel készítésének nyárson megvan a maga varázsa. A nyársnak több változata létezik, függőleges és vízszintes, finom fogakkal, amelyek segítik a hús nyárson tartását. Mivel hosszabb táborozáshoz lehetetlen fém nyársat magunkkal vinni, ezért segítünk abban,hogy is lehet saját nyársat elkészíteni, hosszú és tömör fa segítségével.

Noha úgy gondoljuk, hogy egy kis mennyiségű húsnak egy fadarabra történő szúrása és a nyílt tűzön való forgatása könnyűnek tűnik, a természetben egy nyárson történő főzés számos problémát jelent. Kezdetben minden húst, amelyet a nyársra szeretnénk szúrni, a nyárshoz kell kötni, így a hús stabilan a nyárson marad, és megakadályozzuk, hogy lecsússzon róla.

Fontos gondolni arra is, hogy a hús főzés közben összehúzódik. Azt is javasoljuk, hogy a húst a nyárshoz jó szorosan kössék oda huzallal, vagy természetes rugalmas de szilárd  kötéllel. Ha az egész állatot sütjük, fontos, hogy a végtagokat is megkössük. Ha nem ezt tesszük, akkor a nyárson lévő hús elmozdul súlypontjából, és nagy az esélye annak, hogy megtörje a támasztó fákat.

Arra is kell figyelni, hogy a nyársat kell forgatni. Nehéz körülmények között nincs kéznél semmiféle műszer a hús automatikus elfordításához, tehát a tűznél kell ülnie és forgatnia a húst.

Ha kényelmesebb és kiváló felszereléssel szeretne a természetbe menni, keresse ITT

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Teljes (asztali) verzió